Továbbra is nehézségeket okoz a hivatalos egyházi státus biztosítása Magyarországon, annak dacára, hogy a vallásszabadság védelmezői jó hírként kezelték az elmúlt év végi döntést, mely szerint az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a vitatott vallási törvényt.
A határozat meghozatala előtt több mint 300 kisebbségi felekezet – köztük a Hetednapi Adventista Egyház is – január 1-től megfosztatott volna hivatalos egyházi állapotától, amelyet követően újra kellett volna kezdenie a felekezet hivatalosításának folyamatát.
Az újévben ugyanazok a felekezetek hasonló helyzet előtt állnak.
Az ország alkotmánybírósága, pusztán technikai okokból elutasította a vallási törvényt, így december 30-án Magyarország konzervatív többségi pártja „könnyedséggel” újra bevezette és elfogadta tulajdonképpen ugyanazt a törvényt, amely január 1-től érvénybe lépett, mondta Dwayne Leslie, a Hetednapi Adventista Egyház jogi képviselője (Washington D. C. -ben).
Magyarország parlamentje szükségesnek tartja a törvényt annak érdekében, hogy kiküszöbölje egyes magánszemélyek vagy cégek tevékenységét, amelyek felekezeteknek vallják magukat csupán azért, hogy azok előnyös helyzeteit élvezhessék. Mi több, a többségi koalíció azt tartja, hogy a törvény nem sérti a vallásszabadságot. Nem „tiltja” semmilyen felekezet hagyományos imádati rendszerének alkalmazását, írta Magyarország kormányszóvivője, Kovács Zoltán, a Wall Street Journal Vélemények című rovatában nemrégiben megjelentett cikkében.
Kovács szerint a törvény egyszerűen előírja, hogyan szerezhetik vissza a felekezetek hivatalos elismerésüket „azáltal, hogy sikerül bizonyítaniuk népszerűségüket”. A feltételek közé tartozik az is, hogy az egyház több évtizedes történelemmel rendelkezik az országban és hogy több mint 1000 tagot számlál.
Magyarország Kormánya „igyekszik megmagyarázni a nemzetközi közösségnek, hogy döntésük nem sérti az emberi jogokat” jelentette ki Ganoune Diop, a Hetednapi Adventista Egyház ENSZ képviselője.
„Magyarország helyzete nagyon összetett, és sok tényezőt figyelembe kell venni – kezdve a gazdasági, a jogi és a törvényes kérdésekkel – mindenekelőtt a vallást.” Diop szerint „a kormány részleges megoldást lát egyes felekezetek egyházi státusának megszüntetésében az ország komoly kihívásaira”.
Hozzátette, egyes szakemberek Magyarország horizontjára is recessziót jósoltak.
„Ki kell fejeznünk az egyház állapotával kapcsolatos aggodalmainkat, de minden nyilatkozatunkban figyelmeseknek és elővigyázatosaknak kell lennünk Magyarország fennhatóságával szemben”, mondta Diop.
A vallásszabadság védelmezőinek nemzetközi közössége szerint, az ország szorongásaitól függetlenül a törvény egy alaptalan megterhelést jelent minden jogos egyházközösség számára.
„Nem elég csupán megfelelni egy objektív mércének, ami az egyház állapotát illeti, hanem ahhoz, hogy megszerezhessük a hivatalos felekezeti címet, meg kell szereznünk a Parlament kétharmados szavazatát is; úgy hisszük, ez számunkra problémát jelent”, jelentette ki Leslie.
Jelenleg a 300 kisebbségi egyház közül 82 már benyújtotta adatait a hivatalos felekezeti státus visszaszerzése érdekében, amelyek közé tartozik – a felekezet vezetősége szerint – a Hetednapi Adventista Egyház is.
A vallásszabadság elemzői úgy vélekednek, hogy azok a felekezetek, amelyek már benyújtották a szükséges okiratokat a hivatalos elismerés érdekében, a törvény rendelkezéseiből ítélve, nem kellene gondokba ütközniük. Megtarthatják hivatalos státusukat mindaddig, amíg a Parlament végleges döntést hoz helyzetükről.
A Parlament nyilatkozata szerint február hónap végéig végleges döntést hoznak, jelentették ki az elemzők. A magyarországi egyházvezetőség az eddigi kormánnyal folytatott kommunikációs eseményekből ítélve úgy véli, hogy visszanyerhető a Hetednapi Adventista Egyház hivatalos státusa.
Ócsai Tamás – a Magyar Unió elnöke – szerint „az új törvény változásai lehetővé teszik, hogy egyház néven mutatkozzék bármely felekezet, hivatalos állapotától függetlenül”. Szerinte a Parlament által el nem ismert egyházak „vallásos szervezet” státust kapnak.
„Reméljük, hogy egyes magyarországi egyházak, mint az Adventista Egyház, amely már több mint egy évszázada létezik az országban, a jövő hónapban pozitív választ kapnak” mondta John Graz, a világszéles egyház Hivatalos Kapcsolatok és Vallásszabadság Osztályának elnöke.
Továbbá hozzátette: „Bátorítunk minden hívőt, hogy imában támogassa Magyarország vallásszabadságát, hogy egyházunk és más egyház továbbra is működhessen és végezze a nemzet javát szolgáló munkát.”
A magyar és a transz-európai egyházvezetőség továbbra is figyelemmel követik a helyzetet, a vallásszabadság ügyének védelmezése érdekében.
Elizabeth Lechleitner / ANN
Fordítás: Barabás Zsolt-Adorján
